Egy igazi gamer tudja, hogy a legjobb játékélmény eléréséhez nem elég csak megvenni a játékot. Sok más speciális eszköz mellett a gyengébb, vagy nem erre kitalált monitor jelentősen befolyásolhatja a játékot, reakció időt, stb. Cikkünkből kiderül, mitől is másabb egy gamer monitor az egyszerű, otthoni felhasználásúaktól.
Nemrég értekeztünk arról, hogy mire érdemes odafigyelni az általános célú monitorok vásárlásánál. Cikkünk elolvasását természetesen ajánljuk, azonban a kimondottan játékra szánt megjelenítőt beszerezni kívánók számára több tekintetben sem irányadó, hiszen specializált felhasználási célú megjelenítőre áhítoznak. Nézzük, hogy mire érdemes odafigyelni a gamer monitorok közti válogatáskor.
Kijelző
Az általános célú monitoroknál kimondottan a TN/TFT/LCD panelek elkerülését javasoltuk, azonban ez a tanács nem fontos a gamer monitoroknál, ezekbe ugyanis mindig felső kategóriás TN panelek kerülnek. Akármilyen panellel szerelt monitort is válasszunk, szép színekre, remek fényerőre és kontrasztra számíthatunk. A TN panelek esetén a válaszidő, míg a másik típusúaknál a betekintési szögek lehetnek jobbak. Arra viszont ügyeljünk, hogy villódzásmentes (Flicker Free), továbbá alacsony kékfény-kibocsátású panelt válasszunk, ezek megtervezésénél ugyanis deklarált szempont
volt a minél szemkímélőbb működés.
A kijelző mérete és a felbontása már fontos paraméterek. Az előttük 60-80 centire lévő kijelzőt néző PC-s játékosok számára nem kell óriási monitor: a 21,5 – 24 hüvelykesek teljesen megfelelhetnek a céljukra, meglátásunk szerint 27 hüvelyk felé nem érdemes menni. Egyszerűen túl nagy lesz már a kijelző felülete, így a gamereknek már számottevően el kell fordítaniuk a fejüket, amennyiben a kijelző egyik széléről a szemben lévő szélére pillantanának. A mozdulat nem csak kényelmetlen, de relatíve időigényes, a rengeteg perifériás látásból érkező információ feldolgozása pedig általánosságban véve növelheti a reakcióidőt.
A gamer monitorok esetében 1920×1080 pixel az ajánlott minimum felbontás, bár szerencsére már véletlenül is nehéz alacsonyabb felbontású panellel szereltet vásárolni, kikoptak a piacról a kérdéses modellek. A felbontás kapcsán az a nagy kérdés, hogy mennyi értelme van felárat fizetni a 2560×1440 (WQHD)és 3840×2160 (4K/Ultra HD) képpontos felbontásokért.
Előbbit erősen ajánljuk a 24-27 hüvelykes monitoroknál, már a felső-középkategóriás videokártyák is elég jól megbirkóznak a WQHD felbontású rendereléssel. A 3840×2160 pixeles rendereléshez viszont abszolút csúcskategóriás videokártyára van szükség, a 4K monitor és az NVIDIA GeForce GTX 1080 duó árából a gamerek többsége már komplett számítógépet épít. Szuper, ám egyelőre irracionálisan drága hobbi Ultra HD felbontásban játszani. Természetesen nem muszáj a monitorok natív felbontásán renderelni a játékokat, ám ebben az esetben nem sok előnyt nyújtanak majd a komoly felárért vett extra pixelek. A döntő többség számára jobb ötlet egyelőre hanyagolni a 4K felbontást: pár éven belül nem csak a videokártyák lesznek jóval erősebbek, de 4K-s monitoroknak sem lesz ekkora feláruk.
Végül érdemes megemlíteni, hogy találhatóak a piacon 21:9 képarányú, továbbá hajlított monitorok is. Ezek kétségkívül fantasztikusak, de a 4K felbontáshoz hasonlóan momentán irracionális a feláruk.
Extra tipp: a régebbi játékok jelentős hányada nem képes a 21:9 képarány elvárt módon történő kezelésére.
Képfrissítés, válaszidő
Az általános felhasználású monitorok esetében 60 Hz a standard képfrissítési sebesség. Ez azt jelenti, hogy a panel másodpercenként 60 alkalommal frissíti a kijelzőn látható képet. A gamer monitorok ennél jóval többre is képesek, nem szokatlan a 120 vagy 144 Hz támogatása sem, a videokártyáról érkező kép gyorsabb és „folyékonyabb” megjelenítés érdekében érdemes ilyeneket választani. Egyes monitorok támogatják az AMD FreeSync és az NVIDIA G-Sync adaptív képfrissítést is, ezek támogatott videokártya használata esetén szinkronban tartják a videokártya renderelési sebességét a monitor képfrissítési sebességével. A technológiáknak köszönhetően sokkal folyamatosabbnak tűnik majd a mozgás, továbbá input lag nélkül szüntetik meg a monitor képének vertikális szétcsúszását. Kiváló fejlesztések, ám kényelmetlenül felárasak.
A válaszidő esetében ne menjünk 5ms felé a gamer monitoroknál, bár mostanra művészetté vált ennél lassabb panellel szerelt monitort kifogni. A válaszidő azt az időtartamot jelenti, amely alatt a panel képpontjai képesek megváltoztatni a színüket, a gyártók általában szürkétől szürkéig (GtG, Grey-to-Grey) módon adják meg az értéket. A régi TFT/LCD paneleknél a nagyon hosszú válaszidő okozta a szellemkép kialakulását. Általános szabályként elfogadható, hogy minél kisebb ez az érték, annál jobb.
Csatlakozók, ergonómia, extrák
A gamer monitorok esetében soha nem volt jellemző a csatlakozókon való spórolás, de persze nézzünk rá a vásárláskor szóba jövő modellekre, hogy milyen portokból mennyit kínálnak, megfelel-e a céljainknak a konfigurációjuk. A beépített hangszórók, a mikrofonbemenet és a hangkimenet, továbbá az USB hub mindenképp hasznos extráknak mondhatóak.
Az ergonómia tekintetében próbáljunk olyan monitort választani, amelynek a kijelzője nem csak előre-hátra dönthető, de a magassága is állítható. A gamer monitorok hasznosabb szolgáltatásbeli extrái közül kiemelhető a menüből bekapcsolható célkereszt, az FPS-számláló, de a sokat gyakorló kompetitív gamereknek akár a beépített stopperfunkció is jól jöhet.
Hozzászólások letiltva.