Elektromos készülékek általános biztosítási feltételei (EKÁBF)

Garancia termékbiztosításhoz és plusz védelmi termékbiztosításhoz

1.§ A biztosítás tárgya és a nem biztosított vagyontárgyak

1. A biztosítás tárgya

A biztosítás tárgya a számlán közelebbről is megnevezett elektromos készülék és annak együtt vásárolt tartozékai az eredeti csomagolásban. A biztosítási fedezet a készülék átalakítás és külön felszerelés nélküli, mindenkori kiszállítási állapotára és konfigurációjára vonatkozik, az egyetlen eredeti csomagolásban. A több modul egységből álló készülékekre és az eredeti tartozékokra is csak egyetlen eredeti gyártói csomagolásban, szettként áll fenn a fedezet.

Az olyan készülékek, amelyeket ipari célra használnak, csak abban az esetben biztosítottak, ha azok a gyártó adatai szerint arra a célra meg is felelnek.

2. Nem biztosított vagyontárgyak

Nem biztosított vagyontárgyak:

cserélhető adathordozók;

olyan anyagok, amelyek erős elhasználódásra hajlamosak, és meghatározott funkciójuk és összetételük miatt ismételt vagy rendszeres cserére szorulnak. Így különösen a segédanyagok és fogyó anyagok, valamint alapanyagok (pl. előhívók, reagensek, festékek, hűtő és oltó eszközök, kazetta szalagok, filmek, kép- és hanghordozók, film/fólia kombinációk, különleges kikészítésű papírok, betűkép hordozók, raszter képernyők, pipetták),  mindenfajta szerszám, egyéb alkatrészek, amelyek a biztosított vagyontárgy működése során és a korábbi tapasztalatok alapján gyakori cserére szorulnak (pl. biztosítékok, fényforrások, nem tölthető elemek, szűrők), a gyártó által elhasználódóként vagy elkopóként definiált anyag vagy részegység, de minden esetben a külső billentyűzet, egér, távirányító, akkumulátor, elem, toner, fuser, tinta és tintapatron, szénkefe, dob, égő, még abban az esetben is, ha ezek a biztosított készülékhez együtt vannak csomagolva;

minden fajta szoftver;

a szerződéskötéskor bármely okból hibás készülékek, illetve a gyártó sorozathibái a készülékekben;

kiegészítőként, illetve utólag vásárolt tartozékok, vagy felszerelések;

ráadás- vagy reklámajándék, még abban az esetben sem, ha azokat a biztosított készülékkel együtt csomagolták.

2.§ A szerződés alanyai

1. Szerződő

A szerződő az a személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz és a biztosítási díjat megfizeti.

2. Biztosított

A biztosított vagyontárgy mindenkori tulajdonosa (készüléktulajdonos).

3. Biztosító

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

1082 Budapest, Baross u. 1.

A Biztosító a Fővárosi Bíróságnál mint Cégbíróságnál került bejegyzésre.

Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-0415663. § Fedezett, illetve nem fedezett veszélyek és károk

3. § Fedezett illetve nem fedezett veszélyek és károk

1. Fedezett veszélyek és károk:

A biztosító kizárólag alábbi károkra nyújt fedezetet:
Gyártói garancia letelte után jelentkező anyag-, illetve gyártási hiba. 

2. Nem fedezett veszélyek és károk (nem taxatív):.

- olyan hibás vagyontárgy használata miatt bekövetkezett károkra, amelynek javítási szükségességéről a készülékhasználó vagy képviselője tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, ez a kizárás azonban nem alkalmazandó, ha a kár nem a szükséges javítás elmaradása miatt keletkezett, vagy ha a hibás vagyontárgy a kár időpontjában a biztosító hozzájárulásával legalább ideiglenes módon ki lett javítva;

- a biztosított készülék erre feljogosított és szakképesítéssel, illetve szakértelemmel rendelkező harmadik személy által történt szállításából, felépítéséből, installálásából, javításából eredő károkra;

- a biztosított készülék javítására, illetve cseréjére és az ezzel összefüggésben felmerült költségekre, ha arra nem a jelen feltételekben foglaltak szerint kerül sor.

- gyártói garancia ideje alatti, anyag- és gyártási hibákból eredő károkra vagy költségekre.

- harmadik felet terhelő garancia és/vagy szavatosság, más biztosítók szolgáltatásai, harmadik fél jótállása vagy szerződéses kötelezettségei hatálya alá tartozó károkra és költségekre. Ilyen esetben a jelen biztosítási fedezet alapján csak abban az esetben és annyiban kerülhet sor szolgáltatás nyújtására, amennyiben a kár a jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül és az elsődleges fedezet alapján nyújtott szolgáltatás alacsonyabb mértékű, mint a jelen biztosítási fedezet alapján nyújtható szolgáltatás.

- szoftver hibák (pl. rendszer- és irányító programok, vezérlők, meghajtók, segédprogramok stb.). A készüléktulajdonos, vagy annak meghatalmazottja maga felelős a programokért, a meghajtókért, az adatbázisért, annak működőképességéért. Az előzőekben írt okokból származó adat- és szoftver-állomány kára miatt igényt nem lehet érvényesíteni. Ugyancsak nem térül a szoftverek és rendszerprogramok, vírusok okozta kár, valamint a kompatibilitás, az adatmentés, az újratöltés, az adatvisszanyerés stb. miatti költségek.

- nem hardverhibák által okozott károk és költségek. Ez vonatkozik az esetleges hiba-megállapítási, vizsgálati költségekre is, amennyiben annak során nem hardverhibát állapítanak meg.

- a biztosított készüléknek a gyártó által megadott felhasználási célon kívüli alkalmazása, vagy az üzemeltetési előírások figyelmen kívül hagyása miatti károkra. Továbbá nem fedezettek az olyan hibák, amelyek a készülék gyártója által meghatározott üzemeltetést nem befolyásolják hátrányosan (esztétikai hibák, mint pl. a karcolás stb.).

- a felelősségi károkra és a tulajdoni igényekre, valamint a károk következményeként fellépő károkra.

- elhasználódás és kopás által keletkezett meghibásodások, illetve értékcsökkenések, hosszú távú kémiai vagy hőhatás miatti károk, valamint az esetleges garanciális, illetve gyártói előírások szerinti rendszeres szerviz-, valamint beállítási és tisztítási munkálatok költségeire. Ez vonatkozik a készülék teljesítményének fokozatos csökkenésére is.

a jelen biztosítási feltételek szerint és alapján végzett javításokon kívül bármely egyéb javítás költségeire, illetve az ezzel összefüggésben bekövetkezett károkra.

- háziállat, haszon- vagy vadállat okozta meghibásodásra.

- hibás külső tartozékok (pl. búvártok) használata által okozott hibákra, illetve károkra.

- a biztosított vagyontárgy bármely okból történő fellelhetetlenségével összefüggésben bekövetkezett károkra, ideértve a fellelhetetlenség időtartama alatt bekövetkezett károkat abban az esetben is, amennyiben a biztosított vagyontárgy utóbb megkerül;

- azokra a meghibásodásokra, amelyek okát nem lehet igazolni, mert a biztosított vagyontárgy nem került a szervizközpontba beszállításra, ide nem értve a biztosított vagyontárgy bizonyított megsemmisülésének esetét;

- sporttevékenység közben vagy annak eredményeként, illetve izzadság vagy lecsapódó nedvesség miatt bekövetkezett károkra;

- a biztosított vagyontárgy értékcsökkenése, természetes kopása (elhasználódása, öregedése, még ha idő előtt következik is be), továbbá vegyi, hő-, mechanikus jellegű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás következtében keletkezett károkra.

- a készüléktulajdonos ügyetlensége által bekövetkezett meghibásodás esetén.

- kiskorúak által okozott károkra, mivel tőlük nem elvárható a készülék felelősségteljes használata

4. § A kockázatviselés helye és a biztosítás területi hatálya

1. Nem hordozható kivitelű készülékek

Nem hordozható kivitelű készülékek esetén a kockázatviselés helye a készüléktulajdonos lakóhelye (telephelye). A biztosítás területi hatálya Magyarország.

2. Hordozható kivitelű készülékek

Hordozható kivitelű vagy a szabadban rendeltetésszerűen felállítható készülékek esetén a kockázatviselés helye az üzemeltetés helyszíne. A biztosítás területi hatálya Magyarország.

5. § Biztosítási érték

A biztosítási érték a biztosított készülékkel azonos, vagy azzal műszakilag egyenértékű készüléknek - a káresemény napján megállapított - eladási ára, ÁFA -val, támogatások nélkül (mint pl. telefonszolgáltató vagy gyártó ártámogatása).

6. § Fedezett költségek

A biztosítási fedezet a biztosítási érték erejéig kiterjed a készüléktulajdonos igazolt, ésszerű, indokolt és gazdaságos kármegelőzési és kárenyhítési költségeire abban az esetben is, amennyiben azok nem vezettek eredményre.

7. § A biztosító szolgáltatásának mértéke

1. Meghatározások

Részleges kár: javítással gazdaságosan helyreállítható kár.

Teljes (totál) kár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt. A jelen feltételek alkalmazásában totálkár, ha a biztosított vagyontárgy javítási költsége a vagyontárgy biztosítási értékét meghaladja.

2. Részleges kár

Részleges kár esetén a biztosító a károsult vagyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költségét (anyag és munkadíjköltség) téríti meg (önrész levonása mellett olyan károk esetén, ahol önrész viselése kötelező. A biztosító nem nyújt szolgáltatást:

felújítás, vagy olyan javítás, egyéb beavatkozás költségeire, amely a biztosítási eseménytől függetlenül is indokolt lett volna;

a nem az eredeti állapotra történő helyreállítás, vagy pótlás többletköltségeire;

átmeneti vagy ideiglenes helyreállítás többletköltségeire;

olyan munkák költségeire, amelyek szükségesek a helyreállításhoz, de nem magán a biztosított készüléken végezték el;

3. Totálkár

A biztosított vagyontárgy megsemmisülése, vagy javításának gazdaságtalan volta esetén a biztosított megsemmisült, illetve meghibásodott készüléke helyett – a biztosítási érték erejéig – új készüléket kap, amely a biztosított készülékkel műszakilag legalább egyenértékű, vagy annál jobb. Azonos műszaki paraméterű készülék rendelkezésre állása esetén nem merülhet fel igény műszakilag jobb készülékre, még akkor sem, ha utóbbi ára a biztosítási érték alatt van.

Totálkár esetén a régi készülék az összes eredeti és biztosított tartozékával együtt (akku, tápegység, memóriakártya, kábel, CD, kézikönyv, hangszóró, egér, stb.) a szervizközpont tulajdonába kerül és a termékbiztosítás megszűnik. A készüléktulajdonos a szolgáltatást csak az összes eredeti és biztosított tartozék szervizközpontnak történő átadása ellenében kapja meg.

Amennyiben a készüléktulajdonos az összes eredeti és biztosított tartozékot az előzőekben írtak szerint nem adja át, ezek tényleges (műszaki avult) értéken felszámításra kerülnek. A készüléktulajdonos az új készülékre csak ezen összeg megfizetése esetén jogosult.

4. A biztosító szolgáltatásának felső határa

A szolgáltatás felső határa a biztosítási érték.

5. Kártérítés pénzösszegre váltása

A kártérítési összeg készpénzre váltása nem lehetséges, még totálkár esetén sem.

6. § A biztosított készülékek cseréje totálkár esetén

A biztosítási érték erejéig a biztosított készülékkel műszakilag egyenértékű vagy annál jobb cserekészülék átadásával a régi készülék valamennyi biztosított tartozéka cseréltnek tekintendő abban az esetben is, ha a tartozék eltérő, illetve fejlettebb műszaki megoldás folytán az új készülékbe beépítésre került.

Nem kerülnek pótlásra olyan tartozékok, amelyeket utólag építettek be a régi készülékbe és a készülék vásárlásakor nem biztosítottak.

9. § A szerződés létrejötte, a kockázatviselés kezdete; a biztosítási díj esedékessége, a biztosítási kötvény

1. A szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a kötvény kiállításával jön létre. A biztosító a biztosított részére a biztosítás egyösszegű díjának megfizetésével egy időben állítja ki a kötvényt.

2. A kockázatviselés kezdete

A szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a készülék vásárlásával egy időben történő egyszeri biztosítási díj megfizetésének időpontja.

3. A biztosítási díj fizetésének esedékessége

Az egyszeri biztosítási díj fizetése a szerződés létrejöttekor esedékes, a megfizetés igazolása a biztosítási szerződéshez csatolandó. Ezen díjfizetés megléte nélkül a szerződés nem hatályos.

4. A biztosítási kötvény

A biztosítási kötvény jelen szerződési feltételekből és a biztosított készülék vásárlásakor kapott számlából és a biztosítási díj megfizetésének igazolásából áll.

10. § A biztosítás tartama, a szerződés megszűnése

1. A biztosítás tartama

A jelen termékbiztosítás fedezete a készülék vásárlásának napján kezdődik és 36, vagy 60 hónapig tart. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év. A biztosítás tartamát követően bekövetkezett károkra a biztosító nem nyújt szolgáltatást. Ha a szerződés több mint 3 évre szól, akkor az a negyedik évtől kezdve felmondható. A szerződést írásban a biztosítási időszak végére kell felmondani. Felmondási idő 30 nap.

2. A szerződés megszűnése

A biztosítás tartamán belül is megszűnik a fedezet

- a biztosított készülék totálkára esetén abban az esetben is, amennyiben a kár nem a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény következménye,

- a márkaszerviz által igazoltan elvégzett garanciális javításon kívül bármely egyéb javítás, megbontás, stb. esetén, ide nem értve a készülék jelen feltételek alapján történő javítását.

11. § A kárrendezési eljárás

1. A szállítási költség

A károsodott készüléket a készüléktulajdonos költségére kell a legközelebbi szervizközpontba szállítani.

Nagy terjedelmű elektromos készülékek esetében (hűtőszekrény, mosógép, nagyképernyős tévé, stb.), amelyek helyszíni javítást igényelnek, a szervizközponttal kell egyeztetni. Az érvényes kárbejelentéshez a készüléktulajdonosnak magával kell hoznia a károsodott készülék mellett a biztosítási kötvényt is.

2. A kárbejelentő űrlap kitöltése

A kárbejelentő űrlapot személyesen kell kitölteni, majd azt alá is kell írni. A hiányosan kitöltött, illetve alá nem írt kárbejelentő formanyomtatványok alapján a kárrendezési eljárás nem kezdődik meg és a hiányok pótlásáig szolgáltatás nyújtására nem kerül sor. Szóbeli közlés vagy felvilágosítás nem vehető figyelembe.

3. A károsodott készülék átvétele

A károsodott készülék átvétele a szervizközpontban történik meg. A kár jogalapját a biztosító hagyja jóvá. A biztosított készülék azonnali javítására vagy azonnali cseréjére vagy egy kölcsönkészülékre a készüléktulajdonosnak nincs jogosultsága.

4. Termék azonosítás:

 a biztosítás csak akkor fedezi igényét, ha Ön:

rendelkezik a készülék vásárlását igazoló eredeti bizonylattal,

rendelkezik a készülék eredeti, kitöltött jótállási jegyével.

Továbbá:

 A biztosítás vásárlásánál megadott adatok megegyeznek a készüléken, a gyártó által elhelyezett adattábla, valamint a jótállási jegy, és vásárlást igazoló bizonylat adataival. Az adattábla sérülése, hiánya, vagy hiányos, javított adatai esetén a Pluszgarancia biztosításai nem vehetők igénybe.

Az alábbi táblázat tartalmazza a szükséges és egyező adatok követelményeit, melyek megléte a biztosítás igénybe vételének feltétele:

X= megvan és megegyező a többi okmány és adattábla adataival

5. A kár rendezése

A kár jogalapjának biztosító általi jóváhagyása esetén megkezdik a javítást, vagy totálkár esetén a szervizközpont új készüléket biztosít a készüléktulajdonosnak. A javítás megtörténte után a szervizközpont értesíti a készüléktulajdonost és megállapodnak a készülék szervizközpontból történő elszállításban.

Az esetlegesen nem fedezett károkat és a nem fedezett költségeket, valamint az önrészt közvetlenül a szervizközpontnak kell a készüléktulajdonosnak megfizetni.

6. A készülék cseréje a biztosítás tartamán belül

Abban az esetben, ha a garancia termékbiztosítás futamideje alatt a biztosított készülék nem a jelen biztosítási feltételek alapján, hanem egyéb okból cserére került (gyártó általi garanciális csere stb.), a termékbiztosításból eredő szolgáltatás igénylésekor az erre vonatkozó megfelelő igazolást is (szállítójegy, cserebizonylat stb.) be kell mutatni.

12. § A készüléktulajdonos kötelezettségei

1. Kötelezettségek a káresemény bekövetkezte előtt

A készüléktulajdonos köteles minden kármegelőzési és szerződéses kötelességet betartani a káresemény bekövetkezte előtt.

A készüléktulajdonos a jó gazda gondosságával köteles a biztosított készüléket használni.

A készüléktulajdonosnak gondoskodnia kell arról, hogy a felépítésük alapján hordozható készülékek (mint a notebook, fényképezőgép, mobiltelefon, MP3-as lejátszó stb.) a szállítás/hordás ideje alatt szabályszerűen biztonságban legyenek, azokat őrizzék, valamint folyamatosan felügyelet alatt tartsák.

2. Kötelezettségek a káresemény bekövetkezte után

A készüléktulajdonos köteles a káresemény bekövetkeztekor:

gondoskodni a kár enyhítéséről;

a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb az észlelést követő három munkanapon belül a káreseményt a szervizközpontnak írásban bejelenteni;

a biztosító számára minden olyan információt megadni, amely a biztosítási esemény jogalapjának, vagy a biztosító teljesítési kötelezettsége mértékének megállapításához szükséges;

a szükséges igazolásokat, számlákat bemutatni, melyek beszerzése jogszerűen elvárható

13.§ Mentesülés

A biztosító annyiban mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított (készüléktulajdonos), illetőleg a szerződő fél; velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk; a biztosított vezető szerve, illetve a szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségben munka-, illetve feladatköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ez a rendelkezés a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vonatkozik.

A jelen feltételek alkalmazásában súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen:

a gyártói előírások megszegése,

a biztosított készülék esőben vagy folyamatosan nedves vagy poros környezetben történő használata,

a mosógépben ruhával együtt történő mosás, vagy a hátsó zsebben való tárolás miatti törés.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a készüléktulajdonos a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

14. § A biztosított készülék ajándékozása, illetve eladása

Mivel a termékbiztosítás a biztosított készülékre vonatkozik, a készüléket a biztosítás tartama alatt a biztosító értesítése nélkül lehet elajándékozni vagy eladni, a biztosítás érvényes marad azzal, hogy a biztosított jelen feltételek szerinti kötelezettségei az új készüléktulajdonost is terhelik.

15. § Közlésforma

A biztosító felé tett nyilatkozatokat írásos formában kell megtenni.

A nyilatkozatokat a biztosító központjának kötvényben feltüntetett címére kell küldeni.

16. § Bírósági illetékesség

A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződésekből származó valamennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve – hatáskörtől függően – a Fővárosi Bíróság az illetékes.

17. § Alkalmazandó jog

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre a magyar jog rendelkezései irányadóak.

18. § Elévülés

Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből adódó kártérítési igények a kár bekövetkeztétől számított egy év alatt évülnek el.

19. § A szerződés nyelve

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés nyelve a magyar.

20. § A biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés a vásárlási számlából, az egyszeri biztosítási díj megfizetésének igazolásából és a jelen szerződési feltételeket tartalmazó terméktájékoztatóból áll.

21. § Panaszügyek

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. vezérigazgatóságához fordulhat. Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041566 Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1. Levelezési cím: H-1461 Budapest, Pf.: 131. Telefon: (36 1) 486-4200 Fax: (36 1) 486-4390 E-mail: [email protected]

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1535 Budapest, 114 Pf. 777) gyakorolja. A panasz nem helyettesíti a bírósági eljárást. Az ügyfél jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti.

22.§ Adatkezelés és biztosítási titok

A Biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, valamint a közlési, változás-bejelentési, illetve kárbejelentési kötelezettség teljesítése körében tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni.

Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, illetve az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

Az ügyfél tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti adatai helyesbítését, illetve törlését.

A Biztosítót a birtokába jutott biztosítási titkok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A Biztosító titoktartási kötelezettségére a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 153-161. § -ában foglalt szabályok az irányadóak.

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A Biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, illetve a szolgáltatással összefüggenek.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük korán bármilyen módon hozzájutottak.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a törvényben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró gazdasági versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett  tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben, ha az a) j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Biztosító nem tájékoztathatja az ügyfelet a b), f), j) pontban foglalt adattovábbításról.

Tájékoztató káresemény bejelentéséhez

Káresemény bejelentése

Alábbi elérhetőségek alatt megtudhatja, hova esik az Önhöz legközelebbi szervizközpont:

Fény-Hang Kft.

1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 39.

Telefon: 06-40-200-715 vagy 06-1-339-0930

Email: [email protected]

Honlap: http://www.topservices.eu

A kárbejelentő űrlap tartalma

Minden meghibásodás bekövetkeztekor kárbejelentő formanyomtatványt kell kitölteni. A nyomtatványon az alábbiakat kell feltűntetni:

• Ki okozta a meghibásodást – a személy adatainak feltüntetésével (beleértve azokat az adatokat is, hogy kinek a gyereke vagy háziállata okozta a kárt)

• Mikor és hol keletkezett a hiba – az időpont, a helyszín és az ország feltüntetésével

• Hogyan, milyen körülmények között keletkezett a hiba – a tényleges, eredeti ok megadásával

• Mi sérült meg – a készülék adatai és a tulajdonos szerinti meghibásodás feltüntetésével

Kérjük, ide ragassza be a számlát:

Eladó neve: Kijelentem, hogy az Elektromos készülékek általános biztosítási feltételeit a szerződés megkötése előtt megismertem és az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Szerződő aláírása 

Árváltozás, tévedések, valamint sajtó- és nyomtatási hibák lehetősége fenntartva, azokért a biztosító felelősséget nem vállal.